2012-ben is tovább növekedtek a vinyl eladások, így talán már véglegesen kijelenthetjük, hogy a fekete szépség visszatért. (sok esetben más színben). A CEA adatai szerint az elmúlt évben a vinyl eladások 17.7%-al nőttek az előző évhez képest, és bár még mindig sehol nincs a digitális eladásokhoz képest, ismét jelentősen túlszárnyalta a globális piac 3%-os növekedését. 2013-ra az előrejelzések viszont hatalmas robbanással – mintegy 40%-os növekedéssel számolnak. Azt hiszem ennek már a fele is óriási dolog lenne de én kíváncsian várom majd jövőre az adatokat. (És most hirtelen az jutott eszembe, hogy pl a Panasonic aki a végsőkig húzta legendás lemezjátszójának gyártását – a Technics SL1200-as sorozatot kisebb-nagyobb módosításokkal 1972 óta gyártották, és csak a 2010-es év végén szüntették be a gyártást a már nagyon pici kereslet miatt – mit fog kezdeni a hirtelen ismét fellendülő forgalommal? Szésztedték-e a gyárat? Be tudják-e indítani újra a gyártást? Vagy csak szimplán kimaradnak a buliból és mások veszik át a helyét? Mostanában a Pana amúgy sem a legjobb napjait éli.).
A Record Store Day kapcsán készült mindenféle felmérések egyikéből pedig kiderül, hogy a vinyl vásárlók 81%-a bizony 35 éven aluli. (meglepő adat!) Steve Wengert a Universal Music Group terjesztési vezetője szerint “Amikor ezek a fiatalok akik eddig csak digitális-tömörített zenét hallgatott, először hallják meg a tűfelrakás hangját a lemezen – akkor az élmény agyeldobós”. A másik érv a lemezek mellett kétség kívül a gyűjthetőségük. Hiszen mennyivel jobban is néz ki egy gyönyörű, megfogható, megtapintható, megszagolható (igen én ilyet is szoktam :D) példány a régóta keresett vagy csak szimplán egy nagyon jó muzsikából mint egy lélektelen hideg változat valahol a HDD (jó esetben) néhány bitjén. Az olyan “apróságokról” mint a nem rég kirobbant (utólag viszont kiderült, hogy nem igaz) örökösödési botrányról már nem is beszélve. (Aki nem tudná, jelenleg a digitális bolthálózatokból vásárolt zenéknek a vásárló csak a lejátszási jogait szerzi meg – azaz jog szerűen pl egy iTunes-ból összegyűjtött kollekció nem ajándékozható el, nem örökölhető – szemben a megfogható vinyl lemezekkel).
Hogy mit hoz a jövő azt én jómagam is kíváncsian várom. Az biztos, hogy amióta ezt a blogot szerkesztem már jelentős változások történtek a piacon. A gyártók ismét új alapanyagokkal, alkatrészekkel kísérleteznek, a régen nagy nevű analóg gyártók új termék piacra lépését tervezik és az üzleti lyukat “betömő” kis újoncok pedig egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. Jövő ilyenkor már okosabbak leszünk, ha mással nem is hát néhány számadattal!
Március 4-én kapunk egy jó kis reissue-t a Run DMC – Raising Hell című ikonikus albumából. Aki nem tudná ez az a lemezük amelyen az Aerosmith-es – Walk This Way található. Aki a 80-as években is közvetlen követte a zenei eseményeket az bizony nem nagyon tudott elsétálni az említett dal mellett – kis túlzással a csapból is ez folyt nyugaton. Akkoriban a Hip-Hop és a Rock zene összeházasítása meglehetősen különlegesnek minősült, de mint maga a szám és a siker is mutatja; jól működött! Természetesen 180g meg audiophile ahogy azt MOV-tól már megszoktuk.
Márciusban el lesznek kényeztetve a Genesis újra kiadásra várók is, hiszen a klasszikus lemezeket kapjuk meg most új változatlan változatban :). Foxtrot, Nursery Cryme, Selling England by the Pound, Tresspass, The Lamb Lies Down on Broadway mind mind beszerezhetők a most roppant divatos 180g változatban. Akinek viseltes eredetije van az most updatelhet.
Szintén március Lynyrd Skynyrd – Last of a Dying Breed albuma, ami 2012-ben jelent meg CD-n. A 12. Az amerikai rock banda 12. lemeze, most már 180g vinylen is beszerezhető sokak örömére.
