Az elmúlt időszakban volt szerencsém/lehetőségem több országban múlatni az időt, és amikor ebből az időből kicsit több állt rendelkezésemre akkor felderítettem a terepet vinyl szempontból (Ezért is maradtak el az elmúlt hónapban a frissítések, bár net majdnem mindenhol a rendelkezésemre állt csak az erőm volt kevés az éjszakai gépelésekhez :D). Most egy cikk formájában kívánom ezt pótolni. Amilyen hülye vagyok még a telefonommal sem fényképeztem mindenhol (talán túláradó örömömben a lemezek látványától), így nézzétek el ezt nekem.
És akkor kezdjük a legmesszebbi esettel; ha valaki esetleg Tokyoban járna akkor a Shibuya környékén [Shibuya Crossingtól északra indulva a második nagyobb utcán kell becaflatni balra] található a BEAM nevű áruház, és ha jól értelmeztem akkor ezen belül a Recofan nevű bolt. [Ha valaki bírja a japánt akkor itt nézelődhet: http://www.recofan.co.jp] A bejárata jobbról található ahol egy kis kék tábla mutatja, hogy a negyedik emeleten található a recofan!
Maga az áruház az a mennyország. Vége láthatatlan sorokban vinyl vinyl és vinyl 🙂 [Persze van itt CD,DVD, VHS és minden más is] Ráadásul miért is szeretjük a japán használt vinyleket? Mert fogalmam sincs, hogy csinálják de a legtöbbjük újszerű, és még amit ők leharcoltabb példányoknak neveznek (és ezért mostoha elhelyezést kapnak) [bejárattal szemben 100-500 Yen áron], azok is szerintem simán ütik a VG++ szintet! A másik, hogy itt nyilván sorjáznak a japán nyomású lemezek amik nagyon jó minőségűek és a hangzásviláguk is kitűnő, az már csak hab a tortán, hogy európai szemmel (és gyűjtői szemmel nézve) érdekes-értékes úgynevezett OBI csík található rajtuk, ami gyakorlatilag a lemezről tartalmaz információkat japán nyelven (a japánok nemigen tudnak angolul még most sem – többnyire hajlongásból, mutogatásból és kulcsszavak ismétléséből áll a kommunikáció :D). A lemezek ára elég nagy szórást mutat (nyilván beszerezhetőség függvényében – ami viszont teljesen más is lehet mint európában), de általánosságban elmondható, hogy NM (Near Mint) lemezekért 800 – 4000Yen körüli összeget kell leszurkolni az előbbiért a nagyon egyszerű Madonna sorlemezt lehet megkapni (igen ilyet is vettem :D) viszont a másik tartományban már ritkább klasszikusok is fellelhetők. A lemezek nagyon nagy százaléka az 1500-2500 szűkített tartományban mozog, ennyiért mennek a Vangelis, Tangerine Dream, Iron Maiden, Def Leppard, stb lemezek. Ezek természetesen OBI-val külső tasakkal együtt értendőek. Amiket vettem lemezeket azok nagy részére itthon simán rámondanák, hogy új, a képek nem tudom mennyire adják vissza. [Telefonnal fotózva] – a második részben Zürichbe látogatunk el – még ha nem is mérhető a recofanhoz, arra járóknak érdemes lehet 1-1 boltba beugrani.
